Karda Beáta: Soha nem feladni! Az utolsó pillanatig SEM, SOHA!

2014. április 9., szerda, 14:57

A betegségem kezdete

2OO6 július 7.-Ezt a napot soha nem fogom elfelejteni. Akkor már kb.1O éve minden évben 46 éves koromtól kezdve rendszeresen részt vettem  rák szűrő vizsgálatokon. Édesanyámnak 66 éves korában az egyik mellét eltávolították,és 79 évesen nem rákban hagyta itt a földi életet. Apai ágról Nagymamámnak 84 évesen találtak kis csomót,és bár onnét csak egy évet élt ,de állítólag ha előbb kiderül ,biztos további éveket is velünk tölthetett volna még. 

Genetikailag is számítottam rá,hogy ez esetben én veszélyeztetettebb vagyok a mell betegségekre ,tehát érthetően még jobban odafigyeltem magamra.Ezen kívül,mivel tudtam már,nekem bő 1O éve egy jóindulatú fibróadenóma nevű daganatot is felfedeztek , ez jelezte,nekem még többször kell kontroláltatni  magamat.

1O évvel később  56 évesen jött a megrázó hír-a 2 centis jóindulatú mellett keletkezett 2 kicsi RÁK csomó.

Mit tettem a gyógyulásért?

Persze ,nem tagadom a diagnózis először nagyon elszomorított, de igazán nem a pánik,hanem elég gyorsan a  nem adom fel érzés vett rajtam erőt.

Csodálatos műtő főorvosom  kellő nyugalommal felvezette előttem = ebből ki lehet gyógyulni,és én kellő optimizmussal is  készültem fel az augusztus 1O-én elvégzett műtétre. Ez 2O14.ben lesz 8 éve.

Mi segített?
Már azzal is számoltam,lehet hogy kemoterápiám is lesz /kinéztem magamnak már egy parókát is/de a 3 hetes  teszt vizsgálat után közölték velem "csak" 25 sugárkezelést kapok.
Teljesen jól viseltem ,és teljesen betegségtudat mentesen végig csináltam az 5 évig tartó gyógyszerszedéssel együtt.
Milyen most az életem, hogy meggyógyultam, miért tartom fontosnak megosztani a történetemet?

Így 7 év után éreztem úgy,hogy már tudok beszélni az esetemről,és bízom benne sokaknak erőt kitartást adva hitet erőt tudok nyújtani. Kigyógyultam remekül vagyok a mai napig csak a vizsgálat napján vagyok hajlandó gondolni arra ,hogy valaha is volt ebben részem.

A mellrák -tudtommal a létező legjobban  gyógyítható rák betegség ,amit gyakori vizsgálattal időben és a leghatékonyabban tudnak gyógyítani. Életemben mindig mindent pozitív hozzá állással kezeltem. Úgy hiszem és tudom a legnehezebb és legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút. Tudok örülni apró dolgoknak,itt vagyok 63 évesen -ÉLEK,és erre óriási esélye van mind azoknak IS ,akik már szembe kellett hogy nézzenek ezzel a kórral.

Küzdjünk meg vele bátran!

Soha nem feladni!

Az utolsó pillanatig -SEM -SOHA!

Értékelje

Ha tetszett, ossza meg!

Vissza a történetekhez

Szóljon hozzá!

Hozzászólások