Összesen 28 DB történet
  • Meggyogyultunk logo

    Boldog túlélőként sajnos receptet nem adhatok a gyógyuláshoz, csak néhány gondolatom és élményem osztom meg.

    A diagnózis megismerése után úgy éreztem, hogy egy sokemeletes ház terhe nyom lefelé. Amikor ezt leráztam magamról, mint ha ezer horgony kötele, lánca húzna lefelé.

    Bővebben
  • Meggyogyultunk logo
    A betegségem történetének a kezdete 2010-elejére datálódik. Hererákom volt, jobb oldali kasztráció, és kemoterápia volt a kezelésem. Bővebben
  • Meggyogyultunk logo

    Hat évvel ezelőtt diagnosztizálták nálam a kétoldali emlőrákot!

    Egy véletlen mozdulattal vettem észre csomót a mellemben, de nem gondoltam semmi tragikusra, hisz rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra. Nagyon fiatalon, 25 évesen maradtam egyedül két kicsi gyermekemmel, a férjem 28 éves volt mikor meghalt, leukémia szakította el tőlünk. Gyors lefolyású, egy hónap alatt elvitte. Ezért is jártam rendszeresen szűrésekre, hisz fel kellett nevelnem a gyermekeimet ezért nagyon vigyáztam az egészségemre.

    Bár kitapintottam a csomót, nem mentem rögtön orvoshoz! Ma már tudom, nagy hiba volt! Mikor majd egy év után elmentem, iszonyatosan érintett a hír, daganat van a mellemben! Pánikfélelem kapott el hisz a RÁK, már maga a szó is mérhetetlen félelmet vált ki az emberekből! Pont szilveszter napja volt (nem bírtam tovább elviselni a fájdalmat) mikor elmentem az ügyeletre, és közölte a háziorvosom, hogy ez bizony daganat. Gyerekeimnek nem mondtam meg, nem akartam elrontani az estéjüket. Míg élek azt az éjszakát nem felejtem el!

    Gyerekeim arcán mérhetetlen aggódás, félelem ült ki mikor megtudták a hírt, ezért én nem akartam, hogy a mindig erős anyukájukat gyengének lássák, iszonyatosan tartottam magam előttük, nem panaszkodtam soha. A legrosszabb az volt az egészben mégis, hogy nem volt kivel megosszam érzéseimet, fájdalmamat, kétségbeesésemet mindaddig, míg nem találkoztam az utcán sorstársammal, aki bíztatott, hogy ő is itt van, jól van, adjon ez nekem erőt.

    És adott! Mintha megkönnyebbültem volna! Azt az érzést nem tudom szavakkal leírni! Láttam, jól néz ki, csinos és vidám volt. Én ekkor vettem fel a küzdelmet a rák ellen, bízva, hogy nekem is sikerülni fog, élhetek szépen unokáim körében. Hisz miért másért érdemes harcolni, ha nem a családunkért!



    Bővebben
  • Avatar
    kb 4 éve


    Nézzétek meg Ági történetét, aki elmeséli, hogy a hirtelen jött diagnózist és a kezdeti kétségbeesést követően hogyan győzte le a rákot és hogyan építette újra életét és alapított a gyógyulást követően családot!
    https://www.youtube.com/watch?v=VRqq4eZWu0I Bővebben
  • Avatar


    Nézzétek meg ennek a bátor hölgynek a történetét, aki nem csak legyőzte a rákot, de legyőzte saját korlátait is és ma már, csak pár évvel a diagnózisa után a maratoni táv lefutására készül!
    http://vimeo.com/92900145 Bővebben
  • Avatar

    Éva 2011 januárjában 4 nappal a 30. szülinapja után éppen tusolt, amikor valami különöset vett észre. A bal mellében, már majdnem a hónaljánál egy csomóra tapintott. Akkor még nem vette túl komolyan a dolgot, vállrándítva csak ennyit mondott: „Ennyi idősen ugyan mi bajom lehet?” Azért szerencsére elmondta édesanyjának és párjának a dolgot, akik nagy nehezen rávették a lányt, hogy inkább látogasson meg egy orvost, és mutassa meg neki a szokatlan elváltozást.

    A háziorvos se gondolt semmi komolyra, de azért beutalta Évát ultrahangra, sebészetre és nőgyógyászatra. Még ott helyben elvégezték az ultrahang vizsgálatot, ahol a doktornő előrebocsátotta, hogy azt meg tudja mondani, hogy ciszta-e vagy sem, de mást nem. Sajnos, nem ciszta volt, de persze biztosat még ekkor sem tudhatott senki. Ahhoz, hogy biztosat mondhasson bárki, mintavételre volt szükség, de azt csak egy mammográfia után végezhették el.

    „Amikor meglátott a kis asszisztens hölgy a mammográfiai vizsgálat előtt, elkezdett velem kiabálni, hogy én mégis hogy gondolom, hogy idejöttem, és hogy ő ugyan nem fog egy 30 éves nőnek mammográfiát csinálni” – mesél Éva a szívélyes fogadtatásról. A doktor úr azonban határozottan elcsitította a nőszemélyt, és sikeresen elvégezték a mammográfiát, ami szintén igazolta, hogy mintavételre lesz szükség.

    Szegény Évának – aki ráadásul rettentően utálja a tűket – 16 tűszúrást kellett kiállnia a mintavétel során. Azért volt ennyire szükség, mert pár félre is ment a nagy izgalom miatt, másrészt viszont a vizsgálatokon kiderült, hogy nem egy, hanem két csomó van Éva mellében. Ráadásul ilyenkor nem csak a csomókból, de más szövetekből is vesznek mintát, az összehasonlítás végett.

    Bővebben
  • Kehida
    több, mint 3 éve

    Most akkor ki is a beteg?

    Ez év márciusban kezdődött az egész egy torokgyulladással. Vidáman tekertem 60 kilométert, de most valahogy nem esett annyira jól - mintha fájna a torkom egy kicsit, biztosan hideg volt a folyadék, amit hoztam magammal és ezzel letudtam a dolgot. Hazaérve azért megnéztem a tükörben a torkomat már amennyire látni lehetett és nagyon be volt pirosodva vagy inkább lila volt, ezért elmentem a dokihoz hátha ad valamit. Adott is  toroköblögető gyógyszert, ellátott jó tanácsokkal pihenésre ítélt ne igyak-egyek hideget stb. Eltelt két hét és a várt javulást helyett, minden maradt a régiben azzal a különbséggel, hogy benyeltem egy kanál iszonyú forró levest (elvégre a meleg ételtől nem tiltottak el), ami még rosszabbá tette a torkom színezetét most a barnás-lilás színekbe néhol egészen sötét majdhogynem fekete árnyalatok is vegyültek. Szépen múltak a napok, sőt hetek, de semmi a torkom szivárványszínű én egyre rosszabb kedvű – na, ennek fele se tréfa – irány a gégészet. Ott aztán megállapították, hogy rosszindulatú daganat van a torkomban -   sugárkezelésre kellett járnom közben kaptam két kemoterápiás kezelést is többször vettek szövetmintát. Legutolsó vizsgálatom egy pet-ct vizsgálat volt a Laky Adolf utcában. Nagyon kulturált hely le a kalappal nem volt tülekedés nagy a csend, minden olyan nyugodt, szinte jól éreztem volna magam, ha nem tudom, miért vagyok itt. Az asszonykám elkísért, együtt vártuk, hogy sorra kerüljek. A falra ki volt rakva képekkel illusztrálva a vizsgálat menete percre lebontva, tehát tudtam, hogy közel három órás vizsgálatnak nézek elébe. Kint már rég besötétedett sorba hívták a betegeket előzetes felmérésre. Értem ez alatt például milyen betegségei volta ezt megelőzően, mennyi a súlya, magassága megmérték a vércukorszintet stb. Ezen is túl voltam, már csak maga a vizsgálat volt hátra. Nyugodtan ücsörgünk sorunkra várva, amikor a néma csendbe hatalmas ricsaj robban elemi erővel. Nem tudtam hova tenni, ilyet az ember csak óvodában vagy bölcsődében hall azt hittem valaki bekapcsolt valami rádiót ez annyira nem illet, ebbe a környezetbe. Sajnos pont szólítottak be kellet mennem a vizsgálóba. Két óra múlva mikor végeztem kérdezem az asszonykámat mi volt ez? Elcsukló hangon mondja.  Megjött a Mikulás.  A Hungária körútnál kezdtem tisztábban látni az utat akkor is csak a könnyeimen keresztül. Eddig arra nem gondoltam, hogy ez a betegség nem nézi a kort.

    Bővebben
  • Avatar
  • 11150835 947504951961152 4777089951096337466 n
    majdnem 3 éve
    Október elején egy felfázás után a derékfájdalmammal nőgyógyászati vizsgálatra mentem, ahol megállapították, hogy miómám van, nem is kicsi. Az orvos azt mondta, ne kapkodjak a műtéttel, Elmúlt karácsony, a január,  február és én közben körbeérdeklődtem a lehetőségekről. Egy márciusi vasárnap reggel, egy rendkívül rossz éjszaka után, nagy deréktáji fájdalmam miatt belső indíttatástól hajtva összepakoltam a kórházi táskám, elláttam a családomat étellel, itallal, tanáccsal, és bementem a kórházba a nőgyógyászati ambulanciára. Több mint fél órás vizsgálaton állapították meg hogy a petefészkem mellett egy nagyméretű tályog-szerű valami van, benntartottak a kórházban. Vérvétel, CT, UH, tumormarker - egy hét alatt megtörtént minden, ami hihetetlen volt, nem is fogtam fel, csa kapkodtam a fejem, A következő hétre műtétet tűztek ki, az ágyamnál a főorvos biztatott, mert negatív tumorleleteim voltak. 2013. április 17-én toltak be a műtőbe 11 óra felé. A műtét kb 4 órás volt, a hasfal megnyitása után derült ki, hogy az egyik petefészkemen csecsemőfej nagyságú tumor volt, amely kis mértékben a másik oldalon és kevés a hasfalamon is volt, amit még a műtét alatt elvittek megvizsgálni. Az orvos szerint teljesen sikerült eltávolítani. Két napig nem fogtam fel mi történt, úgy beszéltem róla, mintha csak egy megfázás lenne. Két nap után éreztem egy nyomást, a félelmet, hogy mi lesz velem és a három gyerekemmel ha velem történik valami. Aztán leültem beszélni a párommal is, tisztáztam vele mindent, úgy vettem észre ő jobban megijedt és megdöbbent mint én. 8 hét után onko-team, megbeszélés, kezdődött az ismeretlen... Nagyon féltem. Bár a  műtét sikeres volt,  lett egy pár egészségi problémám, amivel szinten meg kellett birkoznom, az onko-orvosom szerint ez normális volt, szerinte soha nem leszek olyan mint régen. Túl voltam 3+2 kemón, amit bár folytatni akartak, én a negatív eredményeim miatt augusztus végén "felmondtam az orvosnak", Akkorra annyira megerősödtem lelkileg, hogy tisztában voltam a testemmel, a bennem levő pozitív változásokkal, éreztem hogy gyógyulok, amit az eredményeim megerősítettek. Rengeteget változtam és változtattam az életemen. Miután orvos nélkül maradtam - ez csak a barátaimat ijesztette meg :), kézen fogtak és elvittek egy másik onkológushoz, másik klinikára, aki gyorsan megcsinálta a vizsgálatokat 2013. októberében, és nevetve fogadott, hogy minden rendben eddig, negyedévig látni sem akar. Azóta negyedévenként minden alkalommal kedvesen meglegyint, hogy menjek a dolgomra.  A műtét óta ellmúltam már két éves. Bővebben
  • Meggyogyultunk logo

    2OO6 július 7.-Ezt a napot soha nem fogom elfelejteni. Akkor már kb.1O éve minden évben 46 éves koromtól kezdve rendszeresen részt vettem  rák szűrő vizsgálatokon. Édesanyámnak 66 éves korában az egyik mellét eltávolították,és 79 évesen nem rákban hagyta itt a földi életet. Apai ágról Nagymamámnak 84 évesen találtak kis csomót,és bár onnét csak egy évet élt ,de állítólag ha előbb kiderül ,biztos további éveket is velünk tölthetett volna még. 

    Genetikailag is számítottam rá,hogy ez esetben én veszélyeztetettebb vagyok a mell betegségekre ,tehát érthetően még jobban odafigyeltem magamra.Ezen kívül,mivel tudtam már,nekem bő 1O éve egy jóindulatú fibróadenóma nevű daganatot is felfedeztek , ez jelezte,nekem még többször kell kontroláltatni  magamat.

    1O évvel később  56 évesen jött a megrázó hír-a 2 centis jóindulatú mellett keletkezett 2 kicsi RÁK csomó.

    Bővebben

Aktualitások

Img 20180107 132348

Betegségem története.

Woman avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Woman avatar

Az életem, más mint volt a betegségem előtt.

Woman avatar

Rozványi Balázs története

Woman avatar

Ez volt az egyik legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam az élettől

Img 2503

leukémia (AML)

N a

Gabi története - "Hihetetlen erők szabadultak fel bennem, a lelkem megkönnyebbült, hogy a beteg "részem"-től megszabadultam.... "

N a

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

11150835 947504951961152 4777089951096337466 n

Hittel és tettel

1kd1de3bd67d thumb

Egy, még nem teljesen gyógyult nő

Woman avatar

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

Avatar

Betöltöttem a 14. születésnapomat