Összesen 27 DB történet
  • Avatar

    Erős Gábor vagyok és 42 éves vagy talán 3 !?

    A lényeg, hogy egészséges és előre néző. Miért is vagyok 3 éves? A történet pontosan 2010 szeptember 02-ra nyúlik vissza, amikor rosszindulatú vesedaganatot diagnosztizáltak nálam. Számomra teljesen hihetetlen volt, hiszen életem egyik legnagyobb eseményén voltam túl. FIFA játékvezető asszisztensként részt vettem a 2010-es Labdarúgó Világbajnokságon Dél Afrikában ahol egészen az elődöntőig jutottunk. 

    Bővebben
  • Avatar

    Éppen idén van 10 éve, hogy minden megtörtént: a műtét, a rossz hír, a kemo, a jó hír. Akkor 18 voltam, érettségire készülő, álmaiban már az egyetemen művelődő, felnőttnek készülő.


    Valahogy úgy kezdődött, hogy az állandó nőgyógyászati és urológiai panaszok ideiglenesen múltak, aztán újra visszatértek és ez aggodalommal töltötte el az orvosomat, így egy pár újabb vizsgálat után kiderült, hogy ciszta van a petefészkemben. A tavaszi szünetre gondosan beütemezett műtét előtt 1 nappal derült ki, hogy annyira nagyra nőtt ez a kis oda nem illőség, hogy nagy műtétre van szükség. Azt hiszem, talán itt kezdtem el félni.
    Egyedül voltam egy nagy kórházi szobában sokakkal egyetemben, idegen volt, hideg és rideg, én pedig még sosem feküdtem kórházban, és már alapból azt is nehezen viselem, ha valamiért idegen helyen kell aludjak. De megtörtént, aminek meg kellett, minden terv szerint alakult, szépen gyógyulgattam és igyekeztem a vágás miatti fájdalommal óvatosan bánni. Kerek 2 hét múlva jött egy levél: ha jól emlékszem 4 oldal, tömör orvosi bla bla, amiből egyetlen egy szót sem értettünk, csak a végén pirossal aláhúzott sort: „A következő hétfőn jelenjen meg az onkológiai bizottság előtt, 15 órakor.” Én még ebből sem következtettem semmi rosszra, csak Anyu. Ő szerintem már tudta, hogy itt hosszú harc lesz… 

    Nem emlékszem, hogy az orvos egyetlen egyszer is kiejtette volna a száján a rák szót. Sosem mondta, hogy kisasszony, maga rákos. Egyetlen orvos sem, pedig jártam jó néhánynál. Kiderült ugyanis, hogy nem ám akármilyen rákom van, hanem valami nagyon különleges, nagyon ritka és nagyon agresszív fajta! Én meg folyamatosan azon nevettem, és még ma is, hogy tipikus: nekem még a rákból is valami egyedi van. Nem ám holmi hétköznapi rákocska, nem: különleges! Az egész életem különleges, hát majd pont a rákom lesz egyszerű??
    Bővebben
  • 1kd1de3bd67d thumb

    2014 novemberében egy hévízi reumatológiai kúra után kissé erősebb vérzést tapasztaltam, így elmentem nőgyógyászom rendelésére. Már mintát venni sem tudott, mert eléggé véreztem.

    November 26-án egészségügyi küretet végzett altatásban, szövettani vizsgálat céljából, eközben kilyukadt a méhem. Délután sem ehettem még, mivel kérdéses volt, hogy műtenek e vagy nem. Aznap nem is mehettem haza.

    Másnap reggel még ultrahanggal megnéztek és utána hazamehettem. 

    December elején kaptam egy telefont, hogy menjek be főorvosi bemutatásra. Már rosszat sejtettem, de próbáltam elhessegetni a rossz gondolatot.

    Másnap bementem. Ultrahang, főorvosi vizsgálat és még kb 2 orvos vizsgálata, ami után leültettek és közölték a hírt, hogy  méhtest rákom van, valószínűleg ki kell venni a méhemet.

    Kb úgy éreztem magam, mint akit leöntöttek egy vödör vízzel.

    Hazafelé azt sem tudtam, hogy mondjam meg otthon a férjemnek, gyerekeimnek.

    Beutalót kaptam egy MRI vizsgálatra, amire nekem kellett időpontot kérnem.

    Áprilisra kaptam is (volna),  de helyette a fizetős megoldást választottuk, így már a következő héten megvolt a kontrasztanyagos MRI, potom 93 ezerért.

    Örültem, hogy nincs áttét, másnap vittem a kórházba az eredményt, több orvossal együtt  megnézték a leletet, felvetették, hogy valóban ki kell venni a méhemet. Rendben van – gondoltam, túl leszek rajta.

    Ezután közölték, hogy nem egyszerű méhkivételről lenne szó, hanem radikális méhkiirtásról, ami  egy 6 órás műtét és nem is végzik az adott kórházban.

    Két hétig abban a hiten éltünk, hogy ezt a műtétet fogják végezni.

    További vizsgálatra küldtek egy specialista orvoshoz, aki közölte velem a jó hírt, hogy nem kell műteni, mivel nagyon kockázatos lenne a vese reflux műtétem miatt. Helyette kemo – sugár terápiát javasolt, amivel  ugyanolyan hatást lehet elérni, mint a műtéttel. Örültem is, meg nem is. Nem tudtam melyik lenne jobb. Talán a műtétet gyorsabban el lehetne felejteni…

    Mindegy, így döntött.

    A lelettel másnap visszamentem a kórházba. Gondoltam, most már csak időpontot kell kérnem és indulhat a kezelés. Nem így történt.

    Kellett még egy CT vizsgálat, hogy nincs e áttét a mellkasban. Tudom, értem, alaposak, jó, hogy mindent ki akarnak zárni, de már egy kicsit türelmetlen voltam.

    Közbejött a karácsony,  még szerencse, hogy  december 30-ra kaptam időpontot.

    Újév utáni hétfőn, január 5-én kész is lett a lelet, hála Istennek nincs áttétem.

    Vittem is rögtön a nőgyógyászatra.

    Kiderült, hogy kell még onko-team bizottsági vizsgálat is.

    2015. január 6. Onko-team:   - rendben, sugár – kemo kezelés lesz, de kell még egy PET CT is, ami valóban kimutatja az egész szervezetben, hogy hol van rákos daganat. Tényleg alaposak.

    Két héten belülre ígérték a behívást, de szerencsére 8 nap múlva behívtak.

    Vizsgálat előtt 6 óra hosszig nem szabad enni, csak vizet inni.

    Papírok vizsgálata – várakozás- izotópos vénás injekció, majd 1 l glükózoldatos vizet kellett meginni.

    A vizsgálat kb 20 percig tartott.  – Eredmény 3 munkanap múlva.

    NINCS  ÁTTÁTEM SEHOL!!!

    Másnap a PET CT leletével visszamentem a kórházba, ahol az onkológus orvos beutalót írt egy újabb laborra és az onkológiai intézethez. Január 23-án  még egy onkológiai vizsgálat után elkezdődött: az orvos elmondta, hogy 28 sugárkezelést kapok majd kívülről, 3 vagy 4 kezelést belsőleg.

    Bővebben
  • Woman avatar

    Ez a történet úgy kezdődött, hogy mellrákot állappítottak meg nálam, amelynek a során 2013. augusztus 13-án meg is oparáltak. Ettől megrémülve a vejem elment egy rutin vérvételre, még ugyanebben a hónapban, amelyen kiderült, hogy nagyon súlyos vashiányos állapotban van. Az orvos vizsgálatokat rendelt el, majd  szó szerint azt mondta, hogy akkor "kezdjük alulról" !Ennek a vizsgálatnak a során kiderítették, hogy vastagbél daganata van, amelyet azonnal műteni kell. Mivel én már túl voltam az operáción ezért ugyanahhoz a sebészorvoshoz fordultunk, így meg is történt a műtét 2015. október 9-én.


    Bővebben
  • Avatar

    Van öt perced? Nekem van. Öt biztosan. Öt nap, öt hét, öt hónap,öt év. Remélem.

    Dolgozom rajta. Szerinted hülyeség?

    Azt hiszed, veled nem történhet meg? Azt hiszed, lehetetlen! Nem lehet. hogy ott állj a tükör előtt és olyat érezz, amit nem akarsz érezni, ott van az a rohadék,ott guggol, kapaszkodik az a valami, ami egyáltalán nem oda nem  oda való. Sőt! Sehova se való abba, ami én vagyok ! Csípjetek meg!



    Nem értettem semmit. Ez az én testem! Ismerem minden rezdülését, az izmaim – optimális esetben – azt csinálják, amit parancsolok nekik. Oda visznek a lábaim ahova mondom nekik, eszem, iszom, alszom, szeretek, dobog a szívem, lélegzek, szóval eddig minden zseniálisan rendben volt. 

    Minden klappolt. Pont, ahogy Isten elképzelhette a teremtéskor, már ami a hypotalamuszomat és a hypofizisemet illeti.

    Mert voltak problémák: munkám nem sok,a gyerek nem tanul,el kéne adni a lakást és le kell vizsgáztatni az autót,be kell fizetni a csekkeket is. De a testem kívül –belül jól működött. Nem voltam beteg évek óta. Produkáltam ugyan komoly rosszulléteket a sorozat vége felé. Igen! Igaz! Jelzett a szervezetem, verte a vészharangot, hogy köszöni szépen, elég volt, nem kérünk több hülyeséget, fúrást-faragást, cseszegetést. Ennyire volt keret, ugorjunk. Egy tökéletes szívinfarktust produkált nekem a kis drága. Ömlött rólam a víz, úgy vert a szívem, hogy majd’ kiugrott. Végiggondoltam a helyzetem: a kölykök elég nagyok, meg ott vannak anyuék, a balatoni nyaralóból fizetik a tanulmányaikat. Ja! És tényleg, még talán van egy apjuk is, aki remélhetően felméri a szitut és helytáll…- na, ebben már korán sem voltam olyan biztos.  

    Tehát ennyi volt az életem, vége. Megnyugodtam. Belenyugodtam. És akkor elmúlt. Csak egy jól fejlett pánikroham volt.

    De ez a baromság! Erről nem volt szó! Jó, jó! Én is tudom, hogy mindennek oka van. Semmi nincs csak úgy, magától. Sok munkámba került, ameddig kinövesztettem magamban ezt a görényt – de az enyém volt, én csináltam, egyedül, elengedett kézzel, és azt is tudom, hogy miért. Fél év alatt minden nap, minden éjjel, minden órában tápláltam, dédelgettem a bánatommal, a fájdalommal, a sérelemmel, amit nem tudtam feldolgozni, megoldani, és nem volt rá gyógyszer, nem volt megoldás, vagy bármi. Egyfolytában fájt, szünet nélkül, és én béna voltam és nyomorult.


    Bővebben
  • Avatar
    Gabi vagyok, 39 éves, pénteken lesz egy éve, hogy levették a jobb mellem....... DE ÉLEK!!!!!!!!!!!!! és jobban vagyok mint valaha  
    2010 óta érzetem a jobb mellemben valami furcsa érzést. Mindig volt egy kis égő, fájó,bizsergő érzés. Aztán 2012 nyarán már külső elváltozások is bizonyították számomra,hogy valami baj van. Az orvos elküldött MR vizsgálatra, amit három hónap várakozás előzött meg... aztán 2012. szeptember 28-án közölték a diagnózist ( amit már tudtam ). Az események felpörögtek, szövettani eredmény után egy fantasztikus sebész keze alá kerültem, és megtörtént a műtét.  Bővebben
  • Avatar

      

    Nézzétek meg Andi történetét, aki teljesen véletlenül vette észre a betegségét, de már sikeresen legyőzte a rákot és megtalálta az élet igazi értékét. Számára az emberek és a barátok lettek a legfontosabbak. 

    http://vimeo.com/97227955

    Bővebben
  • Img 2503
    több, mint 1 éve
    2010. december 13. Új munkám lett! Ami nagy szó volt tekintetve, hogy abban az évben hosszú küzdelem után elment az anyukám, ezzel párhuzamosan a munkámat is elhanyagoltam, ki is rúgtak augusztusban. Jött 3 hónap szívás, munkakeresés, nyelvvizsga-szerzés, hogy mégis csináljak valamit. Ja igen, 27 éves voltam. Azt terveztem, hogy bár új munkahelyem lett, a karácsonyi előkészületek miatt 22-én dolgoznék utoljára, kikunyerálom azt a 2 napot a sütés-főzésre. Merthogy nálunk nagy szó a karácsony, cécó, ünnepi hangulat 1000 fokon. S mivel anyukám volt a fő varázslója ennek - de ő már nem varázsolt -, azt éreztem nekem kell helytállnom, szóval kértem a 2 napot. Nem örültek, de nem tudtak mit tenni. Mondtam, hogy cserébe a két ünnep között megyek, végigdogozom az összes napot. Háhhh, micsoda gesztus...lett volna. December 23-ára lett időpontom gasztroenterológushoz, mert azt éreztem, refluxom van/lesz. A beutalóhoz a háziorvos annyit fűzött, rutinból írt vérvételre is papírt. Gondoltam legyen, hiszen általános iskolában vizsgáltak utoljára.... 0,6 volt a fehérvérsejtem. Refluxom nem volt, micsoda mázli! Az orvos azt mondta, hogy bár nem ért hozzá nagyon, de ő vagy AIDS-re, vagy leukémiára tippelne ezekkel az értékekkel (az apukámmal ültem a szobában...elhihetitek - bár nem volt rá okom - azon izgultam, csak nehogy az AIDS legyen az) s azonnal menjek kórházba. Elmentünk, mert..mert elég határozottnak tűnt. A kórház ügyeletén azt mondták, azonnal felvesznek. Mondtam, hogy kizárt. Két nap múlva karácsony, nekem helyt kell állnom, cécó meg minden. Mondták, hogy rendben, saját felelősségre hazaengednek, de vigyázni kell rám, mint a hímes tojásra, karácsony után pedig menjek vissza, lehetőleg haematológiára. Szenteste, boldog-szomorú család, karácsonyfa, csendeséj. A két ünnep között már csontvelő-mintát vettek (az a csodaszer, amivel elkábítanak elég klassz, én csak abban a pillanatban eszméltem, mikor már bennem volt a tű és húzták ki a mintát) , 8 napot kellett várni az eredményre, így a szilvesztert az apukámmal kettesben töltöttük, vigyázva rám. A doktornő szerint valószínűleg csak egy fertőzés okozza az alacsony fehérvérsejt-számot, merthogy tényleg semmi más tünetem nem volt. Letelt a 8 nap, úgy alakult, hogy a tesóm is jött velünk, erősítésnek. Behívott a doktornő, először csak engem, s annyit mondott, maga sem hitte, de ez bizony leukémia. Annyit kértem, hogy mivel az apukámnál pesszimistább embert nem ismerek, csak szigorúan a tényeket mondja el, s ne bocsátkozzon a lehetséges kimenetek ecsetelésébe. Megtette. Akkor azt mondták, akár az is lehet, hogy miután vége ennek az ámokfutásnak, ugyanolyan normális életet élhetek, mint előtte (előre szaladok a sztoriban, igaza lett!) A kálvária hosszú: AML leukémia, kemoterápia, szteroidok, intenzív osztály először, sugárkezelés, meddőség, őssejt transzplantáció (az öcsi a legnagyobb király-én tőle kaptam!), intenzív osztály másodszor, májgyulladás, cukorbetegség, csípőprotázis, csípőprotézis a másik lábamon is.

    Bővebben
  • Avatar

    Szeretném megosztani mindenkivel édesanyám történetét.


    2014 októberében diagnosztizáltak nálam vastagbélrákot áttétel a májon. Az első műtét után kiderült, hogy a helyzet ennél sajnos még rosszabb, ugyanis a májamon nem 1, hanem 2 ököl nagyságú áttét van és hashártyám is tele van számtalan pici, köles nagyságú áttétel, amit nem lehet műteni. Az operációt végző orvos maximum egy évet jósolt, most így kicsit kevesebb, mint 2 év után tünetmentes lettem és bizakodóan nézek a jövőbe.

    Már az elején szeretném hangsúlyozni, hogy semmilyen „csodaszerről” nem tudok és nem írok, amit ha beszedünk, akkor elfelejthetjük az egészet. Véleményem szerint a daganat kialakulásban túlnyomó részt a lelki eredetű problémák játszanak szerepet, tehát ha valaki szembenéz a rákkal, akkor a küzdelem első lépéseit magunkban kell megtennünk.

    Bővebben
  • Meggyogyultunk logo

    Boldog túlélőként sajnos receptet nem adhatok a gyógyuláshoz, csak néhány gondolatom és élményem osztom meg.

    A diagnózis megismerése után úgy éreztem, hogy egy sokemeletes ház terhe nyom lefelé. Amikor ezt leráztam magamról, mint ha ezer horgony kötele, lánca húzna lefelé.

    Bővebben

Aktualitások

Woman avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Woman avatar

Az életem, más mint volt a betegségem előtt.

Woman avatar

Rozványi Balázs története

Woman avatar

Ez volt az egyik legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam az élettől

Img 2503

leukémia (AML)

N a

Gabi története - "Hihetetlen erők szabadultak fel bennem, a lelkem megkönnyebbült, hogy a beteg "részem"-től megszabadultam.... "

N a

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

11150835 947504951961152 4777089951096337466 n

Hittel és tettel

1kd1de3bd67d thumb

Egy, még nem teljesen gyógyult nő

Woman avatar

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

Avatar

Betöltöttem a 14. születésnapomat

Kehida

Ki is a beteg?