Összesen 27 DB történet
  • Meggyogyultunk logo

    Boldog túlélőként sajnos receptet nem adhatok a gyógyuláshoz, csak néhány gondolatom és élményem osztom meg.

    A diagnózis megismerése után úgy éreztem, hogy egy sokemeletes ház terhe nyom lefelé. Amikor ezt leráztam magamról, mint ha ezer horgony kötele, lánca húzna lefelé.

    Bővebben
  • Meggyogyultunk logo
    több, mint 3 éve

    Hat évvel ezelőtt diagnosztizálták nálam a kétoldali emlőrákot!

    Egy véletlen mozdulattal vettem észre csomót a mellemben, de nem gondoltam semmi tragikusra, hisz rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra. Nagyon fiatalon, 25 évesen maradtam egyedül két kicsi gyermekemmel, a férjem 28 éves volt mikor meghalt, leukémia szakította el tőlünk. Gyors lefolyású, egy hónap alatt elvitte. Ezért is jártam rendszeresen szűrésekre, hisz fel kellett nevelnem a gyermekeimet ezért nagyon vigyáztam az egészségemre.

    Bár kitapintottam a csomót, nem mentem rögtön orvoshoz! Ma már tudom, nagy hiba volt! Mikor majd egy év után elmentem, iszonyatosan érintett a hír, daganat van a mellemben! Pánikfélelem kapott el hisz a RÁK, már maga a szó is mérhetetlen félelmet vált ki az emberekből! Pont szilveszter napja volt (nem bírtam tovább elviselni a fájdalmat) mikor elmentem az ügyeletre, és közölte a háziorvosom, hogy ez bizony daganat. Gyerekeimnek nem mondtam meg, nem akartam elrontani az estéjüket. Míg élek azt az éjszakát nem felejtem el!

    Gyerekeim arcán mérhetetlen aggódás, félelem ült ki mikor megtudták a hírt, ezért én nem akartam, hogy a mindig erős anyukájukat gyengének lássák, iszonyatosan tartottam magam előttük, nem panaszkodtam soha. A legrosszabb az volt az egészben mégis, hogy nem volt kivel megosszam érzéseimet, fájdalmamat, kétségbeesésemet mindaddig, míg nem találkoztam az utcán sorstársammal, aki bíztatott, hogy ő is itt van, jól van, adjon ez nekem erőt.

    És adott! Mintha megkönnyebbültem volna! Azt az érzést nem tudom szavakkal leírni! Láttam, jól néz ki, csinos és vidám volt. Én ekkor vettem fel a küzdelmet a rák ellen, bízva, hogy nekem is sikerülni fog, élhetek szépen unokáim körében. Hisz miért másért érdemes harcolni, ha nem a családunkért!



    Bővebben
  • Avatar
    több, mint 3 éve


    Nézzétek meg Ági történetét, aki elmeséli, hogy a hirtelen jött diagnózist és a kezdeti kétségbeesést követően hogyan győzte le a rákot és hogyan építette újra életét és alapított a gyógyulást követően családot!
    https://www.youtube.com/watch?v=VRqq4eZWu0I Bővebben
  • Avatar


    Nézzétek meg ennek a bátor hölgynek a történetét, aki nem csak legyőzte a rákot, de legyőzte saját korlátait is és ma már, csak pár évvel a diagnózisa után a maratoni táv lefutására készül!
    http://vimeo.com/92900145 Bővebben
  • Avatar

    Van öt perced? Nekem van. Öt biztosan. Öt nap, öt hét, öt hónap,öt év. Remélem.

    Dolgozom rajta. Szerinted hülyeség?

    Azt hiszed, veled nem történhet meg? Azt hiszed, lehetetlen! Nem lehet. hogy ott állj a tükör előtt és olyat érezz, amit nem akarsz érezni, ott van az a rohadék,ott guggol, kapaszkodik az a valami, ami egyáltalán nem oda nem  oda való. Sőt! Sehova se való abba, ami én vagyok ! Csípjetek meg!



    Nem értettem semmit. Ez az én testem! Ismerem minden rezdülését, az izmaim – optimális esetben – azt csinálják, amit parancsolok nekik. Oda visznek a lábaim ahova mondom nekik, eszem, iszom, alszom, szeretek, dobog a szívem, lélegzek, szóval eddig minden zseniálisan rendben volt. 

    Minden klappolt. Pont, ahogy Isten elképzelhette a teremtéskor, már ami a hypotalamuszomat és a hypofizisemet illeti.

    Mert voltak problémák: munkám nem sok,a gyerek nem tanul,el kéne adni a lakást és le kell vizsgáztatni az autót,be kell fizetni a csekkeket is. De a testem kívül –belül jól működött. Nem voltam beteg évek óta. Produkáltam ugyan komoly rosszulléteket a sorozat vége felé. Igen! Igaz! Jelzett a szervezetem, verte a vészharangot, hogy köszöni szépen, elég volt, nem kérünk több hülyeséget, fúrást-faragást, cseszegetést. Ennyire volt keret, ugorjunk. Egy tökéletes szívinfarktust produkált nekem a kis drága. Ömlött rólam a víz, úgy vert a szívem, hogy majd’ kiugrott. Végiggondoltam a helyzetem: a kölykök elég nagyok, meg ott vannak anyuék, a balatoni nyaralóból fizetik a tanulmányaikat. Ja! És tényleg, még talán van egy apjuk is, aki remélhetően felméri a szitut és helytáll…- na, ebben már korán sem voltam olyan biztos.  

    Tehát ennyi volt az életem, vége. Megnyugodtam. Belenyugodtam. És akkor elmúlt. Csak egy jól fejlett pánikroham volt.

    De ez a baromság! Erről nem volt szó! Jó, jó! Én is tudom, hogy mindennek oka van. Semmi nincs csak úgy, magától. Sok munkámba került, ameddig kinövesztettem magamban ezt a görényt – de az enyém volt, én csináltam, egyedül, elengedett kézzel, és azt is tudom, hogy miért. Fél év alatt minden nap, minden éjjel, minden órában tápláltam, dédelgettem a bánatommal, a fájdalommal, a sérelemmel, amit nem tudtam feldolgozni, megoldani, és nem volt rá gyógyszer, nem volt megoldás, vagy bármi. Egyfolytában fájt, szünet nélkül, és én béna voltam és nyomorult.


    Bővebben
  • Zamardiban 2000 en
    Engem egy hosszan tartó, mély gyász állapotából  rázott fel a betegségem -a lelki háttere mindenképpen ez volt.
    Már itt szeretném kiemelni, hogy ennek idén éppen 19 éve!
    Súlyos depresszióban töltöttem a gyászévet, nem tudtam, mert igazság szerint nem is akartam visszatérni az emberek közé, senkitől nem vártam udvarias, vigasztaló szavakat, mert vigasztalhatatlannak éreztem magam. Ez az időszak sajnos éppen a klimax kezdetével esett egybe, ami nagyon megviselt.
    Mikor már tűrhetetlennek éreztem a helyzetemet én magam is, akkor fordultam orvoshoz, és - sajnos a saját kérésemre - hormonkészítményt kaptam, azzal a "mankóval" tudtam enyhíteni a klimaxos tüneteimet -és végre  újból munkába is álltam.

    Két év telt el így, amikor döbbenten tapasztaltam, mit tettem magammal: kétségtelen tüneteket észleltem, tudtam, hogy rákos lettem, de annyira féltem a klimaxos tüneteim visszatérésétől, hogy eltitkoltam az orvosom előtt, dolgozni szerettem volna tovább, mert a kollégák között már éppen kezdtem is kilábalni az önsajnálatból, ami a társam elvesztése miatt hatalmasodott el rajtam -mert hagytam elhatalmasodni.
    Végül az életösztön mégis győzött -és a 24.óra utolsó perceiben egyből kés alá kerültem az akkor már 4 cm-es, addig eltitkolt, hormon-okozta, titokban rejtegetett tumorommal.

    Az én történetem ezen a ponton vált pozitív történetté, teljes testi-lelki megújulássá, az élethez, önmagamhoz való viszonyulásom gyökeres megváltozásához, szinte mindent átértékeltem, egészen más megvilágításba került az addigi életfelfogásom, érzelemvilágom.
    Bővebben
  • Avatar

    Erős Gábor vagyok és 42 éves vagy talán 3 !?

    A lényeg, hogy egészséges és előre néző. Miért is vagyok 3 éves? A történet pontosan 2010 szeptember 02-ra nyúlik vissza, amikor rosszindulatú vesedaganatot diagnosztizáltak nálam. Számomra teljesen hihetetlen volt, hiszen életem egyik legnagyobb eseményén voltam túl. FIFA játékvezető asszisztensként részt vettem a 2010-es Labdarúgó Világbajnokságon Dél Afrikában ahol egészen az elődöntőig jutottunk. 

    Bővebben
  • Avatar

    Éppen idén van 10 éve, hogy minden megtörtént: a műtét, a rossz hír, a kemo, a jó hír. Akkor 18 voltam, érettségire készülő, álmaiban már az egyetemen művelődő, felnőttnek készülő.


    Valahogy úgy kezdődött, hogy az állandó nőgyógyászati és urológiai panaszok ideiglenesen múltak, aztán újra visszatértek és ez aggodalommal töltötte el az orvosomat, így egy pár újabb vizsgálat után kiderült, hogy ciszta van a petefészkemben. A tavaszi szünetre gondosan beütemezett műtét előtt 1 nappal derült ki, hogy annyira nagyra nőtt ez a kis oda nem illőség, hogy nagy műtétre van szükség. Azt hiszem, talán itt kezdtem el félni.
    Egyedül voltam egy nagy kórházi szobában sokakkal egyetemben, idegen volt, hideg és rideg, én pedig még sosem feküdtem kórházban, és már alapból azt is nehezen viselem, ha valamiért idegen helyen kell aludjak. De megtörtént, aminek meg kellett, minden terv szerint alakult, szépen gyógyulgattam és igyekeztem a vágás miatti fájdalommal óvatosan bánni. Kerek 2 hét múlva jött egy levél: ha jól emlékszem 4 oldal, tömör orvosi bla bla, amiből egyetlen egy szót sem értettünk, csak a végén pirossal aláhúzott sort: „A következő hétfőn jelenjen meg az onkológiai bizottság előtt, 15 órakor.” Én még ebből sem következtettem semmi rosszra, csak Anyu. Ő szerintem már tudta, hogy itt hosszú harc lesz… 

    Nem emlékszem, hogy az orvos egyetlen egyszer is kiejtette volna a száján a rák szót. Sosem mondta, hogy kisasszony, maga rákos. Egyetlen orvos sem, pedig jártam jó néhánynál. Kiderült ugyanis, hogy nem ám akármilyen rákom van, hanem valami nagyon különleges, nagyon ritka és nagyon agresszív fajta! Én meg folyamatosan azon nevettem, és még ma is, hogy tipikus: nekem még a rákból is valami egyedi van. Nem ám holmi hétköznapi rákocska, nem: különleges! Az egész életem különleges, hát majd pont a rákom lesz egyszerű??
    Bővebben
  • Avatar
    Gabi vagyok, 39 éves, pénteken lesz egy éve, hogy levették a jobb mellem....... DE ÉLEK!!!!!!!!!!!!! és jobban vagyok mint valaha  
    2010 óta érzetem a jobb mellemben valami furcsa érzést. Mindig volt egy kis égő, fájó,bizsergő érzés. Aztán 2012 nyarán már külső elváltozások is bizonyították számomra,hogy valami baj van. Az orvos elküldött MR vizsgálatra, amit három hónap várakozás előzött meg... aztán 2012. szeptember 28-án közölték a diagnózist ( amit már tudtam ). Az események felpörögtek, szövettani eredmény után egy fantasztikus sebész keze alá kerültem, és megtörtént a műtét.  Bővebben
  • Avatar

      

    Nézzétek meg Andi történetét, aki teljesen véletlenül vette észre a betegségét, de már sikeresen legyőzte a rákot és megtalálta az élet igazi értékét. Számára az emberek és a barátok lettek a legfontosabbak. 

    http://vimeo.com/97227955

    Bővebben

Aktualitások

Woman avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Avatar

Vastagbélrák gyógyulásom története

Woman avatar

Az életem, más mint volt a betegségem előtt.

Woman avatar

Rozványi Balázs története

Woman avatar

Ez volt az egyik legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam az élettől

Img 2503

leukémia (AML)

N a

Gabi története - "Hihetetlen erők szabadultak fel bennem, a lelkem megkönnyebbült, hogy a beteg "részem"-től megszabadultam.... "

N a

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

11150835 947504951961152 4777089951096337466 n

Hittel és tettel

1kd1de3bd67d thumb

Egy, még nem teljesen gyógyult nő

Woman avatar

Dr. Kenessely Andrea gyógyulás története: „Az én anyukám nem kopasz!”. Forrás: www.egeszsegtukor.hu

Avatar

Betöltöttem a 14. születésnapomat

Kehida

Ki is a beteg?